Revita Rendelő | 1027 Budapest, Margit krt. 50-52. fsz.9. (11-es kapucsengő) | Térkép | Telefon +36-1-201-69-48 | E-mail: info@revitarendelo.hu

kez3 mHa mozgásszervi problémánk van, fáj a vállunk, a térdünk, - különösen 40-50 év felett - gyakran rámondjuk: biztos reuma. Különböző testrészeik fájdalmai sokszor még a naponta szükséges alvást is gátolják. Kérdéseinkre dr. Halász Katalin reumatológus szakorvos a Szent János Kórház Reumatológiai Osztályának főorvosa – a Magyar Reumatológusok Egyesülete, a Magyar Oszteoporózis és Oszteoarthrológiai Társaság tagja - válaszol.

- Az ember első kérdése mi a reuma? Honnan tudjam, ha valami fáj, hogy reumáról, vagy valamilyen más betegségről van szó?

- A reuma mozgásszervi tünetek összessége. Ez nem feltétlenül elsődlegesen a mozgásszervek betegségét jelenti .Lehet mellkasi, hasi szervek, idegrendszeri elváltozások elsődleges megjelenése lehet. Nem ritkán izmok, izületek, vagy akár a csontok fájdalma, funkciózavara formájában jelentkezhet pl gyomorfekély, szívburokgyulladás, akár rosszindulatú daganat, fogtályog.
A második kérdésre válaszolva, bármilyen mozgásszervi tünet esetén elsősorban a háziorvoshoz, vagy mozgásszervi szakorvoshoz célszerű fordulni, aki a kórtörténet és fizikális vizsgálat után további vizsgálatokkal tudja eldönteni, hol lehet a baj.
Az autoimmun mechanizmusú betegségek a COVID járvány s az RNS alapu vaccinákkal kapcsolatban a közösségi média érdeklődésének középpontjába került. A szakma szabályai szerint felállított pontos diagnózis birtokában manapság ezek a betegségek is akár évtizedekig tünetmentesen tarthatók.

- Mitől lesz valaki reumás, másképp fogalmazva, melyek a reumatikus betegségek kialakulásának elsődleges okai?

- A szűken vett reumás betegségeket alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, gyulladásos és elfajulásos jellegűekre. A gyulladásos kórképek lehetnek kórokozó által közvetített, vagy un. autóimmun* eredetűek.
Elfajulásos esetben elsősorban az izületi porc, következményesen az izületi szalagrendszer, később a környező csontok degenerációja (kóros elváltozása) következhet be, ami másodlagosan gyulladáshoz, deformitáshoz, fájdalomhoz vezethet. Újabb kutatások a kötőszöveti elemek primer elfajulásos elváltozását is gyulladásos folyamattal magyarázzák. A mozgásszegény életmód, a megnövekedett testsúly, a szénhidrát, a zsíranyagcsere zavara, az érelmeszesedéses folyamatok felgyorsítása révén is a porc károsodásához vezethet. A teherviselő nagyizületek ( csípők, térdek) súlyos elkopása – arthrozisa – napjainkban a fejlett civilizált világban népbetegségnek számítanak.

- Genetikailag örökölhető-e, vagy összefüggésben van-e esetleg mindennapi tevékenységünkkel, netán étkezésünkkel ez a betegség?

- A hajlam, esetleg bizonyos fertőzésekkel szembeni fokozott fogékonyság genetikailag részben meghatározott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, nem zárható ki az örökletesség. Természetesen a környezeti tényezők – életmód, bizonyos fizikai túlterhelések, sorozatos mikro-traumatizáció, helytelen táplálkozás - szintén szerepet kapnak a betegség klinikai megjelenésében. Az életmód a betegségek kb harmadában alapvető befolyást gyakorol a kórállapot kialakulásában.

- Én például, eveztem fiatal koromban, ezt a sportágat sport-szakmai körökben kifejezetten a reuma-veszélyeztetett kategóriába sorolják. Igaz ez az állítás?

- Annyiban igaz, hogy a hosszú ideig tartó káros külső környezeti hatás, az eleve meglévő hajlamot felerősítve a valódi, klinikailag is érzékelhető betegséghez vezet. Ez azt jelenti, hogy annak idején, amikor Ön evezett, hosszú időn keresztül történt egy eseménysorozat – a hideg vízzel kapcsolatban lévő, ismétlődő monoton mozgás – látszólag következmények nélkül, pedig a biológiai károsodás a sejtek szintjén már megkezdődött. Ekkor még nem érte el az érzékelhetőség küszöbét, erre csak évek múlva kerül sor.

- Ennek analógiájára vannak-e olyan foglalkozások, vagy körülmények, amelyek következtében az ember jó eséllyel várhatja a reumatikus fájdalmakat?

- Hát hogyne lennének, legeklatánsabb példa erre a „computer-disease”, azaz a számítógép-betegség, vagy a bányászok derékfájdalma, de említhetjük a klímaberendezések negatív hatását.
A számítógép-betegség tünetei: nyaki, vállövi fájdalom, felső végtagi zsibbadások, fejfájás, hátfájás. A hosszú időn keresztül, napi sok órában, ülő helyzetben, általában biomechanikailag elégtelenül beállított monitor, billentyűzet, egér, asztal, szék idővel szinte törvényszerűen a fenti tüneteket eredményezi.
Érdemes az Interneten utánanézni a helyes beállítási paramétereknek és ezekhez szigorúan ragaszkodni, ill. legalább óránként 10 percre felállni, nyújtózkodó gyakorlatokat végezni, és amit lehet – pl. telefon, kávézás, lépcső használat a lift helyett – járkálva, állva végezni.

- Igaz-e, hogy az izmok és izületek megbetegedései azok elhasznált állapotát jelentik, amely állapot az ember éveinek múlásával következik be? Életkor-specifikus betegség lenne a reuma?

- Nem szükségszerű, hogy a kor előrehaladtával mindenki reumás legyen, azonban az ötvenedik születésnap után erre az esély lényegesen nagyobb, mint fiatalabb korban. Hölgyeknél a menopausa után mind a csotritkulás, mind az un degeneratív elváltozások gyakrabban jelentkeznek.

- Melyek a leggyakoribb reumatológiai megbetegedések?

- A gerinc és a teherviselő nagy izületek (csípő, térd) porcelfajulásán alapuló un. kopásos betegségek, ill. a lágy rész reumatizmus névvel illetett izom,in, szalag elváltozásai, pl. teniszkönyök, ínhüvely-gyulladás, lumbágó.

- Miért veszélyes a csontritkulás, egyáltalán hogyan vehető észre, hiszen nem fáj?

- A csontritkulás a néma járvány! Veszélye az, hogy gyakran csak a kóros törés hívja fel a figyelmet a betegség meglétére, s az elveszett, szerkezetében töredezett csontállomány, még a mai korszerű gyógyszerekkel sem építhető újra maradéktalanul.
Rizikótényezők elemzésén alapuló műszeres és laboratóriumi vizsgálat hívhatja fel a figyelmet a még tünetmentes, de veszélyeztetett állapotra. 50 éves kor felett ez irányban is érdemes a háziorvos segítségét kérni , szűrő vizsgálatot végezni.

- Hogyan jellemezné egy átlagos reumatikus derék-, váll-, vagy csípőbetegség tüneteit?

- Fájdalom, mozgáskorlátozottság és funkciózavar, azaz az illető nem tud lehajolni, nem tudja felemelni kezét, lábát, nehezen tud lépcsőt járni és éjszaka sokszor nem tud a fájdalomtól aludni…Gyulladásos elváltozáskor a duzzanat, bőrpír, melegebb tapintat is észlelhető.

- Milyen vizsgálatokkal diagnosztizálható, mennyire speciális műszerigénye van a reumatológiai betegségeknek, az átlagosnak mondott röntgen-készüléken túl?

- A diagnosztikában ugyanazokat a laboratóriumi és képalkotó eljárásokat használjuk, mint bármely más betegség esetén. Természetesen vannak speciális lehetőségek is, csontritkulás vizsgálatára a csontsűrűség-mérő készüléket használjuk, a köszvény megállapítására a polarizációs mikroszkópot. Az MRI vizsgálat az anatómiai helyzet megítélését segíti. A csontok elváltozásai, sérüléseinek gyanúja esetén a rtg ill a CT hasznosabb. A lágyrészek,: porcok, szalagok, inak, idegek MRI-vel tehetők láthatóvá. Sok esetben a gyors és olcsó UH vizsgálata is elegendő.

- Vannak-e a betegségnek fokozatai?

- Enyhe, közepes és súlyos fokozatai lehetnek a betegségnek, például a súlyos térd, vagy csípő izületi elfajulásban már csak a műtét segíthet. (Csípő, vagy térdprotézis.)

- Mire számítson a reumatológián a kezdő páciens, gyógyítható-e a betegsége, vagy csak mérsékelni lehet a fájdalmát?

- Teljes és végleges gyógyulás természetesen a reumatológiai gyakorlatban is előfordul, azonban a betegség természetéből adódóan, nevezetesen hogy a porc- és kötőszövetek maradandó változásokat szenvedtek-e el korábban, vagy sem, gyakran csak rövidebb-hosszabb ideig tartó panaszmentességgel kell beérnünk.

- Milyen gyógymódok, terápiák alkalmazhatóak a reumás panaszok enyhítésére?

- Más betegségekhez hasonlóan a gyógyszeres és műtéti terápia jelentős szerepet játszik. Ezektől eltérően azonban a reumás betegségek terápiájában az un. fizioterápia – elsősorban gyógytorna, masszázs, elektroterápia - kiemelt jelentőséggel bír. Hangsúlyoznunk kell a gyógytorna ( mozgásterápia fontosságát. Az izomzat megfelelően adagolt dinamikus terhelése, működtatése nemcsak a mozgásszervek számára előnyös, hanem az anyagcserefolyamatok, keringés, szív-érrendszeri betegségek megelőzése, sőt a rosszindulatú daganatok kiaélakulásának megelőzését is szolgálják. Nem beszélve az általános életminőségi hatásokról.

- Mikor javallott valamely izület protézissel való helyettesítése, azaz a műtéti megoldás?

- Ha egy izület tartósan és visszavonhatatlanul oly mértékben károsodott, hogy a páciens mindennapi életét, életminőségét visszavonhatatlanul és tolerálhatatlanul megrontotta, műtéti megoldást, sok esetben protézis beültetését javasoljuk. A műtét időpontját mindig a páciens szabja meg. Ez alatt azt értem, hogy műtétre akkor kerül sor, amikor a páciens tűréshatárát meghaladta a fájdalom, vagy a mozgáskorlátozottság. Ilyen értelemben tehát az orvos csak javaslatot tesz.

- Mekkora jelentősége van az étrendnek a reumás panaszok csökkentése terén, vannak-e olyan ételek, amelyek fogyasztását mellőzni kellene és/vagy amelyeket fokozottan kellene fogyasztani?

- A diéta betegségfüggő. A köszvényes beteg számára a purinban gazdag ételek mellőzését javasoljuk (vörös húsok, alkohol, kávé, csokoládé, stb.), a csontritkulásos betegnek kalciumban és D vitaminban dús táplálkozást javasolunk (tejtermékek, kalcium-dús ásványvizek, olajos magvak, stb.). Sokszor a kombinált anyagcsere-betegség komoly fejtörést okoz a diétás tanácsadónak. Magas koleszterin-szint és csontritkulás együttes jelenléte esetén pl. a sajtokkal csínján kell bánni.

- Vannak-e ellenjavallt terápiák, pl.: bizonyos gyógyvíz fajták, vagy masszázs fajták stb.

- Általában nincs, az egyéb egyidejűleg jelenlévő kórállapotok szabhatnak korlátot a gyógyvízi kezeléseknek. Pl. magas vérnyomás, agyvérzés utáni állapot, rosszindulatú daganat, TBC. Ezekben az esetekben kifejezetten ellenjavallt a gyógyfürdő kúra.

- Hogyan segíthetünk otthon a reumás betegnek?

- A nagyizületi kopásban, ill. csontritkulásban szenvedő beteg számára akadály-mentesíteni kell a lakást! Biztatni kell a rendszeres gyógytorna-gyakorlatok végzésé. Ha szükséges gyógyászat segédeszközt, akkor annak használatára. Megfelelő fekhely és ülőalkalmatosság biztosításával sokat segíthetünk. Célszerű a fenti étrendi tanácsok betartása is.

Tisztelt Főorvos Asszony! Nagyon köszönjük, hogy segített olvasóinknak ezt a kicsit rejtelmes, nem egészen egyértelmű betegséget feltérképezni.
Az interjút készítette: Offenbeckné dr. Sólyi Ilona
*autóimmun = a szervezet saját sejtjei szövetei ellen termel ellenanyagot